Szinetár Miklós elmondja……, megmondja, elmeséli

85 éves  és nagyon friss!

Örömmel látom, hallgatom Szinetár Miklós videós-internetes megnyilvánulásait! Legtöbbször hasonlókat mond, de mindig van valami új gondolat!  Igazán nem lehet tudni, hogy  a mai rendszer ellenzője-e, vagy sem. Toleráns, néha túlságosan is elfogadó, néha meg hajmeresztő kezdeményezések lelkes dicsérője!

Szinetár Miklós (Bp., 1932. febr. 8.– ): rendező, színházigazgató. A SzAk elvégzése után 1953-ban a Fővárosi Operettszínház rend.-je, később főrend.-je lett. 1960-tól a Petőfi Színház műv.-i vezetője volt. 1962-től a MTV főrend.-je, 1971-től műv.-i vezetője, 1974-től műv.-i ig.-ja, 1979-től elnökhelyettese, 1986-tól 1990-ig főrend.-je. 1954 óta tanít a SzAk-n. 1993-tól a Fővárosi Operettszínház ig.-ja. Sokoldalú művész, jelentős televíziós alkotó. Látványos, újszerű operarendezésein kívül rendez színművet, táncjátékot színpadon, filmen egyaránt. Az egyes műfajok, – legyen az klasszikus dráma vagy operett –, legértékesebb sajátosságait biztos ízléssel kelti életre, feltárja az emberi vonásokat s úgy újítja meg a hagyományokat. Kossuth-díjas (1970), Jászai Mari-díjas (1956, 1961), érdemes (1967) és kiváló művész (1978), Balázs Béla-díjas (1974). F.R. Brecht–Weill: Koldusopera; Hubay M.–Vas I.–Ránki Gy.: Egy szerelem három éjszakája; Ibsen: A nép ellensége; Shaw: Szent Johanna; Verdi: Don Carlos; Molière: Tartuffe; Kander–Ebb: Kabaré; Molnár F.: Játék a kastélyban; Kodály Z.: Háry János, Székelyfonó; Petrovics E.: C’est la guerre; Mozart: Così fan tutte; Wagner: Tannhäuser. – Könyve: Kalandjaim (1988).

Persze mindig tudja, hogy kivel beszél, s mit várnak el tőle. Néha felszínes, sztorizós, néha elemező, néha tanító! Jó, hogy köztünk van!

Összegyűjtöttem az utóbbi időkben adott interjúit, beszélgetéseit, csevegéseit! Nagy örömömre szolgált, remélem más is élvezni fogja. 

Részletes (?) életmű felsorolás (Wikipédia) (katt!)

(Személyes emlékem: Sokszor láttam a Böszörményi úti nagy KÖZÉRT-ben az édesanyát vásárolni, s nagyon jól emlékszem szép magyar vizsla kutyájára. (1960-70) Egyébként valahol arrafelé a Szabadság-hegyen laktak.)

Kedvence/kedvencem Háry János film (1965) képileg nagyon modern, a figurák pontosan eltaláltak, modern magyar népművészeti motívumok (ilyen még ma sincs igazán).

 a teljes film: Háry János (1965)  (katt!)